MENÜ

Honlap neve
Szlogen kell ide.

Dél-Korea zászlaja: koreai-zaszlo.png

A Koreai Köztársaság, köznapi elnevezés szerint Dél-Korea (koreaiul: 대한민국, kiejtése: tehan minguk) elnöki köztársaság Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén. Egyetlen szárazföldi határa demilitarizált övezet, amely Észak-Koreával közös. A két Korea 1945. aug.15-éig egy államot alkotott. Keleten a Japán tenger (hivatalos koreai nevén Keleti-tenger), délen a Koreai-szoros és nyugaton a Sárga-tengermossa partjait. A nagy történelmi múltra visszatekintő Dél-Korea ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szövetség tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Szöül, a világ második legnagyobb várostömörülése. A fővároson kívül még öt milliós nagyváros található Dél-Koreában.

 


Domborzata: A Japán-(Korea nem ismeri el ezt az elnevezést) és a Sárga-tenger között húzódó Koreai-félsziget déli részén fekvő ország nyugati és déli partvidéke tagolt, a partokat több ezer apró sziget övezi. A félsziget keletről nyugat felé lejt, keleti és középső részén észak-déli irányban húzódó hegységek vannak. A két hegységet a Naktong folyó völgye választja el. Legmagasabb csúcsa az ország legnagyobb szigetén, a Csedszu-szigeten  emelkedik. A Sárga-tenger melléke dombvidék, illetve síkság.

 

Vízrajza:

Korea fontosabb folyói:

  • Nakdonggang (낙동강) a leghosszabb, 525 kilométeres
  • Han (한강), amely Szöül városát szeli ketté

 

Éghajlata: Korea a mérsékelt éghajlati  övben fekszik. Az éghajlat jellege tenger melléki helyzete ellenére meglehetősen kontinentális. Különösen a félsziget belsejében levő magas hegyvidékek hidegek télen. A déli part éghajlata már szubtrópusi jellegű. Hat az ázsiai monszun, ezért a nyár közepe nagyon csapadékos. A déli partot nyár végén tájfunok sújthatják. Ezek nem csak az viharos széllel okoznak kárt, hanem a vele járó heves eső helyi árvizet okoz.

 

Történelem: Az 1945-ig egységes Korea területén Kidzsa király i. e. 1100 körül alapította az első dinasztiát. Ezt délen Három Han Birodalma váltotta fel i. e. 194-ben. Az egységes koreai állam i. sz. 668-ban jött létre, Silla néven. Koreát külső hatások főleg Kína felől érték. Onnan érkezett a buddhizmus, a konfucianizmus és számos más ismeret. Az ország mai neve a középkori Korjo (koreaiul 고려) dinasztia nevét őrzi. Az országban 1395-től egészen a japán megszállásig (1910) a Ji- vagy Csoszon-dinasztia uralkodott. A japánok annektálták Koreát, a második világháború idején rendőri diktatúrát vezettek be, és az ország gazdaságát katonai céljaik szolgálatába állították. A szövetséges hatalmak 1943-ban megállapodtak abban, hogy a háború befejezte után helyre kell állítani az ország függetlenségét. 1945-ben az ország északi részét szovjet, a déli részét amerikai csapatok szállták meg, és a 38. szélességi kör mentén felosztották az országot. Az ENSZ felhívására a déli országrészben 1948 májusában nemzetgyűlési választásokat tartottak, majd a parlament a szovjet segítséggel megalakított Észak-Korea függetlenségének kikiáltását követően, 1948. augusztus 15-én kikiáltotta a Koreai Köztársaságot. A két Korea viszonya egyre jobban elmérgesedett, ami 1950-ben a koreai háborúhoz vezetett. Az egyik fél győzelmével sem végződő háború az 1953-ban aláírt tűzszüneti egyezménnyel ért véget, a két Korea azonban technikailag hadban áll egymással. 2007. október 4-én Ro Mu-Hjun és Kim Jong Il aláírt egy nyolc pontból álló békemegállapodást, amely szerint a két fél a tartós béke fenntartása érdekében magasszintű diplomáciai tárgyalásokat folytat, gazdasági fejlesztéseket hajtanak végre, felújítják a vasúti, közúti és légi közlekedéseket, továbbá közös olimpia megrendezésére tesznek lépéseket. A tárgyalások lezárását követően nem sokkal, október 9-én Észak-Korea ismét nukleáris teszteket hajtott végre. Három évvel később, 2009 elején a két ország viszonya ismét elmérgesedett: Észak rakétákat telepített a határmenti területekre, illetve megfenyegette Délt és az USA-t, ne merjék zavarni első műholdjuk űrbe juttatását, melyet április 5-én fellőttek. Szerződésük formálisan is véget ért.

 

Általános adatok:

  • Városi lakosság aránya: 83%.
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál 72 év, nőknél 79 év.
  • Népességnövekedés: 0,66%.
  • Írástudatlanság: 1,9%.

Közigazgatási felosztás:

Dél-Korea 9 tartományra és 7 tartományi jogú városra van felosztva.

Tartományok:

  • Csedzsu
  • Csolla-pukto
  • Csolla-namdo
  • Cshungcshong-pukto
  • Cshungcshong-namdo
  • Kangvon
  • Kjonggi
  • Kjongszang-pukto
  • Kjongszang-namdo

Tartományi jogú városok:

  • Incshon
  • Kvangdzsu
  • Puszan
  • Szöül
  • Tegu
  • Tedzson
  • Ulszan

Vigyor

 

Képek:

 

del-korea7.jpgdel-korea8.jpgdel-korea5.jpgdel-korea10.jpgdel-korea-12.jpgdel-korea6.jpgdel-korea3.jpgdel-korea2.jpgdel-korea14.jpgdel-korea-13.jpg

 

 

 

 

 

Uralkodók:

  1. Hyeokgeose 57 BCE – 4 CE
  2. Namhae 4–24
  3. Yuri 24–57
  4. Talhae 57–80
  5. Pasa 80–112
  6. Jima 112–134
  7. Ilseong 134–154
  8. Adalla 154–184
  9. Beolhyu 184–196
  10. Naehae 196–230
  11. Jobun 230–247
  12. Cheomhae 247–261
  13. Michu 262–284
  14. Yurye 284–298
  15. Girim 298–310
  16. Heulhae 310–356
  17. Naemul 356–402
  18. Silseong 402–417
  19. Nulji 417–458
  20. Jabi 458–479
  21. Soji 479–500
  22. Jijeung 500–514
  23. Beopheung 514–540
  24. Jinheung 540–576
  25. Jinji 576–579
  26. Jinpyeong 579–632
  27. Seondeok 632–647
  28. Jindeok 647–654
  29. Muyeol 654–661

 

 

 

 

 

-->

Kíres alakok a

 

történelemben:

  1. Wihwa
  2. Mijinbu
  3. Morang
  4. Yihwa
  5. Sadaham
  6. Sejong
  7. Seolwon
  8. Munno
  9. Bibo
  10. Misaeng
  11. Hajong
  12. Bori
  13. Yongchun
  14. Horim
  15. Yushin
  16. Bojong
  17. Yeomjang
  18. Chunchu
  19. Yushun
  20. Yewon
  21. Seonpum
  22. Yangdo
  23. Gungwan
  24. Cheongwang
  25. Chunjang
  26. Vacuum
  27. Heumdol
  28. Ohgi
  29. Wonseon
  30. Cheongwan
  31. Heumeon
  32. Donor

Asztali nézet